Melegkönyvek, melegfilmek
LGBT-témájú könyvek és filmek mostanában egyre többször íródnak/készülnek, de sajnos a legtöbbjük olyannyira egy kaptafára készült, hogy többek között ezért alakult ki a "melegkönyv", vagy a - könyves párjánál jóval többször használt - "melegfilm" kifejezés, ami ugyanolyan kategóriává nőtte ki magát, mint pl. a "romantikus regény" vagy a "horrorfilm".
De mit is jelent ez pontosan? Attól, hogy mondjuk egy film főszereplője meleg, már nem is lehet más, csak melegfilm? Már nem lehet mondjuk romantikus akció-vígjáték? És miért nem látunk olyan romantikus akció-vígjátékokat, ahol Stallone és Schwarzenegger jön össze a film végén, és nem Pierce Brosnan az éppen aktuális Bond-lánnyal?
Sajnos a melegfilmek készítői a leggyakrabban nem akarják, hogy a filmjük több legyen, mint ami a ráaggatott műfaj - melegfilm. Adott egy főszereplő, aki meleg. Konfliktus kipipálva, a film szerkezetileg és olykor történetileg is, tökéletesen megegyezik a többi hasonló kaliberű alkotással. Én viszont ezt már nagyon unom.
Arról, hogy milyen nehéz melegnek lenni, nagyon sok film és könyv készült már. Arról, hogy két azonos nemű egyed egymásba szeret, szintén. Mindkettő ugyanazokat a sémákat mutatja be, általában sablonos karakterekkel: a meleg srác lányos, a leszbikus lány fiús. Kész, passz, ez így van. (Ööö… a való életben piszkosul nem.)
Nézzük csak meg az utóbbit egy percre! Egy átlagos romantikus filmben a főszereplők egymásba szeretnek, és jön a konfliktus. Például, a Mielőtt megismertelek-ben, az Ötven első randi-ban, vagy akár a Rómeó és Júliában. Egy melegfilmben a főszereplők egymásba szeretnek, és jön a... ja, nem, bocsánat, nem jön. Mert ez a konfliktus. Ami elég sajnálatos. Mert az még mindig a mai világot és a mai gondolkodást tükrözi, hogy az, hogy valaki meleg, már önmagában egy konfliktus, amit így vagy úgy, meg kell oldani. Ha, teszem azt, Rómeó és Rómeó lenne a híres dráma címe, a szereplőink nem azért lennének öngyilkosok, mert a szerelmük meghal, és a síron túlra is követni akarják a másikat, hanem mert melegek, és nem bírnak megküzdeni ezzel a ténnyel. És ez nagyon nem jó irány.
Hiszen, attól még, hogy egy film melegfilm, miért ne lehetne akciófilm? Miért ne lehetne a konfliktus az, hogy Rentai Reni beleszeret a suli legmenőbb csajába, de azt hiszi, semmi esélye nála, és nem, nem azért mert lány, hanem mert félénk, szürke kisegér, akire a nagymenő leányzó ügyet se vet?
Véleményem szerint több olyan kezdeményezés kéne, mint amilyen például a Love, Simoné (Simon és a Homo sapiens lobbi). Igaz, ott is az a fő konfliktus, hogy Simon meleg, amit titkol, de a köny és a film is arra a titokzatos valakire, Blue-ra van kihegyezve, akibe Simon az e-mailjeiken keresztül szeret bele. No és mi van akkor, ha Blue történetesen lány, Simon pedig történetesen hetero? Így is él a konfliktus, hogy Simon fel akarja kutatni Blue-t, akit szeret, de aki nem akarja felfedni magát? Él hát, hogyne élne!
És ugyanez igaz vice versa: Loiusa Clarkot felveszik egy dúsgazdag, ám besavanyodott mozgássérült lány, Vilma Traynor mellé ápolónak, és lassan egymásba szeretnek. Vilma azonban hat hónapot ígért a szüleinek, mielőtt megöli - megöleti - magát, és úgy tűnik, ezen még Lou kedvéért sem hajlandó változtatni. Van konfliktus? Hát persze! Melegfilm? Nem, legalábbis nem a szó általános értelmében.
Összességében, akár könyvről, akár filmről beszélünk, azt nem mondhatjuk kofliktusnak, hogy ha a főszereplőről kiderül, hogy hetero. Ez csupán egy tény, amit leggyakrabban az alkotás legelején megtudunk. Akkor, kérdem én, annak miért kéne konfliktusnak lennie, ha a főszereplőnk homoszexuális?
De mit is jelent ez pontosan? Attól, hogy mondjuk egy film főszereplője meleg, már nem is lehet más, csak melegfilm? Már nem lehet mondjuk romantikus akció-vígjáték? És miért nem látunk olyan romantikus akció-vígjátékokat, ahol Stallone és Schwarzenegger jön össze a film végén, és nem Pierce Brosnan az éppen aktuális Bond-lánnyal?
Sajnos a melegfilmek készítői a leggyakrabban nem akarják, hogy a filmjük több legyen, mint ami a ráaggatott műfaj - melegfilm. Adott egy főszereplő, aki meleg. Konfliktus kipipálva, a film szerkezetileg és olykor történetileg is, tökéletesen megegyezik a többi hasonló kaliberű alkotással. Én viszont ezt már nagyon unom.
Arról, hogy milyen nehéz melegnek lenni, nagyon sok film és könyv készült már. Arról, hogy két azonos nemű egyed egymásba szeret, szintén. Mindkettő ugyanazokat a sémákat mutatja be, általában sablonos karakterekkel: a meleg srác lányos, a leszbikus lány fiús. Kész, passz, ez így van. (Ööö… a való életben piszkosul nem.)
Nézzük csak meg az utóbbit egy percre! Egy átlagos romantikus filmben a főszereplők egymásba szeretnek, és jön a konfliktus. Például, a Mielőtt megismertelek-ben, az Ötven első randi-ban, vagy akár a Rómeó és Júliában. Egy melegfilmben a főszereplők egymásba szeretnek, és jön a... ja, nem, bocsánat, nem jön. Mert ez a konfliktus. Ami elég sajnálatos. Mert az még mindig a mai világot és a mai gondolkodást tükrözi, hogy az, hogy valaki meleg, már önmagában egy konfliktus, amit így vagy úgy, meg kell oldani. Ha, teszem azt, Rómeó és Rómeó lenne a híres dráma címe, a szereplőink nem azért lennének öngyilkosok, mert a szerelmük meghal, és a síron túlra is követni akarják a másikat, hanem mert melegek, és nem bírnak megküzdeni ezzel a ténnyel. És ez nagyon nem jó irány.
Hiszen, attól még, hogy egy film melegfilm, miért ne lehetne akciófilm? Miért ne lehetne a konfliktus az, hogy Rentai Reni beleszeret a suli legmenőbb csajába, de azt hiszi, semmi esélye nála, és nem, nem azért mert lány, hanem mert félénk, szürke kisegér, akire a nagymenő leányzó ügyet se vet?
Véleményem szerint több olyan kezdeményezés kéne, mint amilyen például a Love, Simoné (Simon és a Homo sapiens lobbi). Igaz, ott is az a fő konfliktus, hogy Simon meleg, amit titkol, de a köny és a film is arra a titokzatos valakire, Blue-ra van kihegyezve, akibe Simon az e-mailjeiken keresztül szeret bele. No és mi van akkor, ha Blue történetesen lány, Simon pedig történetesen hetero? Így is él a konfliktus, hogy Simon fel akarja kutatni Blue-t, akit szeret, de aki nem akarja felfedni magát? Él hát, hogyne élne!
És ugyanez igaz vice versa: Loiusa Clarkot felveszik egy dúsgazdag, ám besavanyodott mozgássérült lány, Vilma Traynor mellé ápolónak, és lassan egymásba szeretnek. Vilma azonban hat hónapot ígért a szüleinek, mielőtt megöli - megöleti - magát, és úgy tűnik, ezen még Lou kedvéért sem hajlandó változtatni. Van konfliktus? Hát persze! Melegfilm? Nem, legalábbis nem a szó általános értelmében.
Összességében, akár könyvről, akár filmről beszélünk, azt nem mondhatjuk kofliktusnak, hogy ha a főszereplőről kiderül, hogy hetero. Ez csupán egy tény, amit leggyakrabban az alkotás legelején megtudunk. Akkor, kérdem én, annak miért kéne konfliktusnak lennie, ha a főszereplőnk homoszexuális?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése